A Nemzeti Összetartozás Napja

Elválaszthattak, de szét nem választhatnak.

A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről június 4-ét, az első világháborút magyar részről lezáró trianoni békediktátum aláírásának a napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában ránk kényszerített döntés értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát elcsatolták. Az akkori népszámlálási adatok alapján a Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,6 millió főre esett vissza, és az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,2 millió magyar ajkú került határainkon kívülre.

Nemzetünk tragédiájára mindörökké emlékezve, ugyanakkor történelmi felelősségünket is szem előtt tartva, a gyász évfordulója szülte Emléknap ma lehetőség is egyben, hogy megmutassuk: a történelem viharos időszakában külső hatalmak ugyan elválaszthattak bennünket, de kulturális gyökereinktől, közös nyelvünktől, nemzeti hovatartozásunktól nem foszthattak meg, hiszen az országhatárok szabdalta nemzetközösségünk oszthatatlan egész.

A múlt tragédiájával sújtott évfordulón felelősségünk most már a jövő felé irányul: 2010. évi XLV. törvény megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatának fenntartásában, ápolásában. A Magyar Országgyűlés kötelességének tekinti a nemzeti összetartozás erősítését. A törvény kimondja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.”